történelemmester
Ez Isten népének szentélye.
Ajánlok egy összefoglaló leckét, amely segít a diákoknak megismertetni a művészeti kultúra fejlődését az X század első felében. Ez egy lecke az új anyagok tanulásában.
Célok:
a XX. század első felében megismerjék a kultúra és a művészet fő irányait;
- megismerjék a XX. század első felének kultúrájának főbb eredményeit;
fejlesztik az információk elemzésének képességét, képesek kifejezni gondolataikat, kifejezni magukat
Berendezések: prezentáció, számítógép, multimédia tábla
Módszerek: beszélgetés, történet
Tartalom
Osztályhaladás
1. Kezdődik a lecke.
2. A házi feladat ellenőrzése
3. Az óra témájának és célkitűzéseinek közlése.
— Korábbi tanulságainkban számos európai és keleti ország fejlődését tanulmányoztuk. Ma a kultúra fejlődéséről fogunk beszélni, megismerjük a XX. század első felében a kultúra és a művészet fejlődésének fő irányait.
(3. csúszás)
Tanulmányi terv:
- Forradalom a természettudományban.
- A művészi kultúra jellemzői.
- Szimbolizmus
- Irodalom
4. Új anyagot tanulok.
(1) a tanár számlája:
(4 - 5)
- A XIX - XX század fordulóján új felfedezések jelentek meg a mikrokozma rejtélyeinek megoldásában. Az elemi részecskék felfedezését és az anyag titkaiba való behatolást már forradalmasították a természettudományban, mivel az anyagról és az egész univerzumról szóló korábbi elképzelések felülvizsgálatához vezettek.
- A XX század első harmadában a tudósok behatoltak az atom szerkezetének rejtelmeibe (az elektron, proton, pozitron és neutron felfedezése), és az 1930-as évek végére az atomenergia gyakorlati fejlődéséhez jutottak.
Einstein relativitáselmélete megváltoztatta a térről, időről és mozgásról alkotott ismereteinket.
(6. diagram)
A XX. század első felében lefektették a genetika tudományának alapjait. A mikrobiológia és a gyógyszeripar nagy lépéseket tett.
- A világ klasszikus (newtoni) tudományos képét egy új, nem klasszikus világkép váltotta fel. Ebben különleges helyet kap a véletlenszerűség (határozatlanság): egy személy egy homokszem a véletlenszerű atomok világában, ugyanakkor a világkép leírása egy személy helyzetétől függ.
- Az A. Schopenhauer és F. Nietzsche életfilozófia támogatóinak művei népszerűvé váltak. A mentális viselkedés és az emberi viselkedés irracionális (ésszerűtlen) szempontjainak felismerésére szólítottak fel.
(7. csúszás)Sigmund Freud pszichoanalízissel kapcsolatos munkája egyre népszerűbbé válik, és jelentősége messze túlmutat a pszichoterápiás kezelésen.
A tudatalatti indítékok és ösztönök doktrínája nemcsak a betegek mentális egyensúlyának helyreállításának módszerévé vált, hanem a művészi kreativitás eszközévé is. Tanításai sok bölcselet, történelem, művészet és irodalom alkotásának alapját képezték.
(8. ábra)A művészi kreativitás és a kognúció sajátosságainak megértése szempontjából rendkívül fontos volt A. Bergson francia filozófus tanítása.
(9. csúszás)Európában és az Egyesült Államokban a szociológia egyre népszerűbbé válik - az emberek társadalmi fejlődésének és társadalmi viselkedésének tudománya. A munka egyre népszerűbbé válik.
Mm. webera
(10. dia)A 20. század elején az emberi tudat tanulmányozásának problémái különbözőek voltak. A 19. és 20. század végén Európában és az USA-ban szociológiát alakítottak ki - a társadalmak fejlődésének különböző szempontjait és az emberek társadalmi viselkedését.
2. A művészi kultúra jellemzői
(11. ábra) A XX. század első felének kultúrája 3 szakaszra osztható.
1 időszak (1900- 1914):
- Ezt hívják dekadenciának -- hanyatlásnak.
- A válság a növekedés, a fejlődés egyik eleme, egyesítve a régi és az új születését.
- A magasságok, tehetségek, új ötletek ideje
2 időszak a 20-30-as években:
- Teljesen új jelenségek és események voltak hatással;
- A fasizmus és a háború növekvő veszélye hozzájárult a kreatív értelmiségek kiáramlásához.
- A világ New Yorkba költözött.
A művészettörténészek az 1880-as évek végétől a kultúra fejlődésében egy új időszak kezdetével randiznak, amelyet "modernizmusnak" (modern) hívtak, és végét feltételesen 1960-nak tekintik. De a kultúra nem áll meg, hanem folyamatosan fejlődik, és sok olyan irány van, amellyel most megismerkedhetünk.
(12. diagram)Az új korszak következtetései és az ideológiai keresések egy új trend alapját képezték - neo-romantika, amely az európai és világkultúra múltjának szintetizálására és megértésére törekedett.
Szimbolizmus
(13. dia)az egyik legnagyobb trendek a művészet (irodalomban, zene és festészet), amely Franciaországban alakult ki az 1870-80-as években, és elérte a legnagyobb fejlődést a XIX és XX században, elsősorban Franciaországban, Belgiumban és Oroszországban. A szimbólumok gyökeresen megváltoztak, nemcsak különböző típusú művészeteket, hanem a hozzá való hozzáállást is. Kísérleti jellegük, az innováció, a kozmopolitizmus és a hatások széles skálája a legtöbb kortárs művészet modelljévé vált. A szimbólumok szimbólumot használtak, enyhe kifejezéseket, utalásokat, rejtélyeket, rejtélyeket. A szimbolisták fő hangulata a pesszimizmus volt, mely a kétségbeeséshez vezetett. Minden "természetes" úgy tűnt, hogy csak "megjelenés", amelynek nincs független művészi jelentősége.
(14. dia)Az úttörők ebben az irányban a zene volt R. Wanger, irodalomban - S. Baudelaire, P. Verlaine, S. Mallarme.
(15. dia)A szimbolizmusnak megvannak a saját jellemzői:
1) A valódi és a titokzatos, a társadalmi és az egyén kombinációja, a mítoszokhoz való vonzódás, a misztikus kinyilatkoztatás keresése.
2) Ez alapvetően egy szimbólum.
(3) A központ az Örökkévaló Feminin kultusza volt, mint a legmagasabb tökéletesség szimbóluma és földi képe.
(16. dia)A vizuális művészetben a szimbolizmust a következő művészek képviselik: Audrey Beardsley (Anglia)
(17. dia)) Puvy de Chavannes (Franciaország)
(18. dia)Gustav Klimt
(19. dia)Arnold Böcklin
(20- 21)
- A 20. század elején, egy új típusú szintetikus művészet - mozi - kezd szert nagy népszerűséget. Filmsztárok Andre Deedtől. Max Linder Charles Chaplin, Mary Pickford világszerte népszerűvé vált. A mozi tömegművészet lett, és része a kialakulóban lévő tömegkultúrának.
(22. dia)Az első irány a festészet a modern idők voltimpresszionizmusA XIX. század utolsó harmadában, a természetben bekövetkező megfoghatatlan változások, a fény mozgásának közvetítésére irányuló irányzatot töredékvonalakban írták.
A világos képviselői ennek az iránynak:
(23. ábra)Edouard Mane
(24. csúszás)Edgar Dega
(25- 26)Auguste Renoir
(27- 28)Camille Pissarro
(29- 30)Claude Monet
(31-es csúszás)A vizuális művészetek további kutatásai a posztimpresszionizmus kialakulásához vezettek.
(32-es csúszás)E tendencia legnagyobb képviselője V. volt. Van Gogh,(33- 34)Paul Cézanne,(35-ös csúszás)Paul Gauguin
(36. dia)) Kubizmus- avant- garde irány festmény a korai XX század, amelynek képviselői ábrázolták a világot formájában geometriai jelek és összetételű struktúrák, eltorzítva a megjelenését a valódi tárgyak
(37-es csúszás)A kubizmus irányának képviselői P. Picasso és J. Braque francia művész voltak. A kubizmus képviselői geometriai jelek és összetétel formájában ábrázolták a világot, eltorzítva a valódi tárgyak megjelenését.
(38)A jelenlegi francia festészet a korai XX század, amely alapján fényes kontrasztos színek.
(39. dia)) - képviselők
Expresszionizmus.A XX század művészi iránya, amelyet a valóság szubjektív érzékelése jellemez, a valós világ deformált képe, a tapasztalatok hipertrófiája és a kétségbeesés mámora.
(41-es slide)képviselők
(42-es slide) Neo- primitivism- a Kelet iránti érdeklődés, a gyerekek kreativitása, az öntanított művészet, az ősi kőfestmény jellemzi.
Ennek az iránynak a mesterei hivatásos művészek, akik tudatosan primitív művészeti formák felé fordultak. Közülük A. Russo, N. Pirosmanashvili, M. F. Larionov, N.S. Potcharov és mások különleges helyet foglalnak el.
(43-as csúszás) Absztrakt expresszionizmusAz orosz művészet különleges hozzájárulása az avantgárd világához. Alapító - V. V. Kandinsky. Ezt az irányt a valódi objektumok képének elutasítása és a szín önelégült kifejezőképességén alapuló kép létrehozása jellemzi. Vonalak, formák.
Felsőbb.Az absztrakt művészet egyik tendenciája a geometriai absztrakció típusához tartozik.
(45) Dadaizmus- egy extrém avantgárd áramlat. A művészet meglévő formáinak tagadása, kollázs technikák alkalmazása, abszurd alkotások létrehozása jellemzi.
(46) szürrealizmusAvant- garde áramlat a XX század művészetében, melynek képviselői álmokhoz, automatikus tudatossághoz, tudatalattihoz fordultak.
4. Irodalom
oldal - 131 - 132
5. A lecke összefoglalása
{Google _ kvadrat modul}
A prezentáció 48 diát tartalmaz. Letöltés lecke összefoglaló és prezentáció, mennyisége 2.6 MB, akkor teljesen ingyenes